Kerület Addict

Egy, a legfőbb magyar kulturális attrakciókat összefoglaló, népszerűsítő 2005-ös NKÖM kiadványban is már kiemelt helyet kapott a Ráday Kultuccáról szóló fejezet. Az utca növekvő ázsióját a cikkben a „rádájuccát” kereső és őket a Kálvin téri aluljáróban eligazító hajléktalan örökbecsű dialógusának ismertetésével vezeti be Sándor Erzsi, aki egyben a sajnálatát is kifejezi afelett, hogy ha meg is találta célját a két fiatalember, talán nem épp a legjobbkor érkeztek, „a február vége nem sok esélyt ad a tavasznak. A Ráday utcáról pedig az csak tudja, hogy milyen igazából, aki látta már legalább egyszer tavasztól őszig bármikor (…) Ami most nem látszik, az a ’kultucca’”. Az a kultucca, amit most már nyáron se láthatunk, pedig tényleg azon kevés sikertörténet közé tartozik, ami a kerület ambiciózus polgármesterétől, Gegesy Ferenctől (SZDSZ) kezdve az önkormányzat néha dszentri hangulatba fúló, de mégis elszánt rehabilitációs programján át a vállalkozó és civilszféra összefogásának eredménye. A számtalan – az utca védjegyeként is szolgáló – könyves, galériás, vendéglátós hely mellett az utcát a civil kezdeményezésekre létrejövő egyre több, és egyre színvonalasabb fesztivál is a városlakók és a turisták egyik kedvenc célpontjává tette.

’És akkor jött a mátróépítés gyárekek’ – mondhatnánk Öveges professzor sajátos stílusában, és minden megváltozott. Az utca ugyanott van, ugyanúgy élné világát, szerveződnek benne egyre nagyobb erőfeszítések árán, egyre kevesebb látogatóval a szokásos programok: a Plein Art, az Europoetica Sacra Költészeti Fesztivál és most pedig az Ünnepi Könyvhét, majd pedig a jazz- és romafesztivál stb.. A metróépítők több táblán is köszönik a türelmünket, azonban azért, hogy az általuk okozott Buda-pesti por és sár – csakhogy egy klasszikust is idézzünk – elviselhetőbb legyen, esetleg odataláljunk célunkhoz - az már nehéz feladat. És ne gondoljuk, hogy a Kálvin tér (helyén) csak az info-kommunikációs eszközök hiányoznak, és ezért minden tulajdonos és programszervező a saját maga módján, a maga által a munkaterületet elkerítő palánkra írt-fújt-ragasztott-festett piktogramokkal próbálja meg beterelni a célközönséget (hideg-hideg-meleg-forró) a kiürülő utcába. De nem ám! Az építők arról is gondoskodtak, hogy minél nehezebben legyen megközelíthető az utca, az alig megtalálható szűk, folyosószerű bejáratától márcsak az Elvarázsolt Kastély forgó hordója hiányzik.

Amolyan igazi magyarmódi ez, egy 300Mrd-ról induló, és a kétszereséből kiviteleződő projektbe ez a körültekintés már nem fért bele, ezzel további óriási erkölcsi és anyagi kárt okozva mindazoknak, akiknek most 15 év munkáját teszi tönkre a türelmünket megköszönő, de egyébként mindent leszaró metro4 projekt.

És ezt ki fogja megfizetni?

„Ki a Duna vizét issza, a saját vizét issza vissza.” – tartja városi legenda. Nem tudható, hogy ez más fővárosi vizek esetében is így van-e, a Feneketlen-tó esetében, ha így folytatódik, már nem sokáig, abban inkább majd csak dagonyázni lehet. A vízszint az utóbbi hónapokban rohamosan csökkeni kezdett, és ezzel együtt a vízminőség is egyre romlik. A tavat, ezt a remek csajozó / családi pihenő helyet körbejárva áporodott bűz és megdöbbentő látvány fogadja a sétálót: a nádason látható a kb. 1 méteres vízszint csökkenés, ahonnan tovagyűrűzve a mocskos, habos víz.  Némi iróniával ezt persze szépnek is láthatnánk, az elkészíthető fotósorozat a Magyar Képzőművészeti Egyetemen akár diplomához is elég lenne, de kicsit távolabb lépve a parttól megdöbbentő, a habzó Rábát idéző látvány tárul elénk.

A helyzet olyannyira rosszra fordult, hogy az egyébként a környezet és a lakosság problémáira meglehetősen érzéketlen helyi politikai celebeknek is feltűnt a probléma, vagy probléma kezelésében rejlő lehetőség.

Az utóbbira gyanakodhatunk akkor, amikor a kerület új, ministránsképű napszámosa, Rétvári Bence (Fidesz – inkább KDNP országgyűlési képviselő) saját csapatának lapjában, a Szentimrevárosi Polgár 2008. májusi számában odaüzent Molnár Gyula újbudai polgármesternek, hogy ő tudja ám, hogy „hosszú hetekig hallgatott a Feneketlen-tó vízszintjének csökkenéséről”. Ami igaz, az igaz, a hat éve működő szocialista polgármester sokszor engedett inkább konszenzust mímelve autoerogén hajlamainak, mintsem, hogy a száját szólásra nyitotta volna, azonban azzal a másik oldalnak sem kellene kérkednie, hogy folyamatosan „közös dolgaink megbeszélésével” (Rétvári saját szóhasználata) tölti az idejét, amikor éppenséggel az ügyben leginkább tenni képes önkormányzat munkáját a Rétvárival együttfórumozó Kupper András vezette Fidesz-frakció lehetetleníti el. 

Úgyhogy hajrá magyarok, tétlenségünk és önös érdekeink felülkerekedése, beleértve a civilek érdektelenségét is, most már egy valódi dagonyát is kitermel lassan a főváros kellős közepén!

Diavetítés

Az egyhektáros, 4-5 méter mély Feneketlen-tó 1877-ben keletkezett, amikor a mai Kosztolányi Dezső tér helyén álló téglagyár munkásai addig mélyítették az agyaggödröt, hogy elértek egy felszín alatti vízfolyást. A gyárat 1889-ben bezárták, majd lassan benépesült a környék. A tó körüli parkot az 1950-es években alakították ki. Az 1980-as évekre megromlott a tó vízminősége, de a helyi horgászegyesület kezdeményezésére beépítették a vízforgató berendezést, ami ismét életet lehelt bele. És most 2008-ban, drasztikusan csökkent a tó vízszintje, és sokan már a tó végnapjait látták. 

Tény, a vízszint ingadozás nem ritka jelenség hazai sekély tavainknál, amelynek megvannak a maga kockázatai és kiváltó okai egyaránt. Nyáron az erős párolgás a leggyakoribb ok, de a vízszint csökkenését okozhatja a tápláló víz elapadása, vagy a tó vízzáró rétegeknek sérülése is.  

A metró építés alulról ugyan megnyithatna egy ilyen csatornát, de a metró a vízzáró rétegtől távol halad. Ugyanakkor az építése befolyásolhatja a tavat tápláló felszín alatti vízfolyás áramlási viszonyait, ennek lehet szerepe a jelenségben. A metróépítő DBR Metró Kft. szerint persze nem ez okozza az apadást. A feltételezéssel kapcsolatban a DBR Metró Projekt Igazgatósága azt közölte, a beruházást felügyelő mérnök megvizsgáltatja a jelenséget, de nem tartják valószínűnek, hogy közük lenne a tó apadásához. A vízutánpótlást ugyanis a tó nyugatról, a hegyek felől kapja, az alagút nyomvonala pedig délre helyezkedik el. Hasonló jelenség ciklikusan jellemzi egyébként a Feneketlen tó vízszintjét, nem egyszer előfordult már vízszintcsökkenés az elmúlt évtizedekben. 

A Budai Fiatalok Egyesületének kezdeményezésére április végén összeül a XI. kerületi Civil Környezetvédelmi Tanács, melynek ülésén a civilek is foglalkoztak a Feneketlen-tó ügyével. Az ülésen a Feneketlen-tavi Horgászegyesület vezetője beszámolt róla, hogy drasztikusan csökkent a tó vízszintje. A helyi horgászok tapasztalatai szerint a vízszint akár egy méterrel is csökkenhetett. A víz minősége is romlott, a lúgosodás következtében a horgászok szerint több mint egymillió forint értékű hal pusztult el. A helyi civilek folyamatosan dolgoznak a tó megmentésén. 

Ami a vízutánpótlást illeti, lehetséges a vízhálózatból történő pótlás, ez nem példa nélküli. Ilyenkor figyelni kell, hogy a víz ne csobogjon be túl gyorsan a tóba, mert a benne lévő klór veszélyes a vízi élőlényekre. Ha lassan csobog be, akkor a klór kipárolog. Mielőtt azonban ilyen vízbevezetés történik, nagyon fontos a tápláló forrásnak szánt vízben megmérni a nitrogén és a foszfor koncentrációját, mert ez a két elem döntő mértékben képes meghatározni azt, hogy a tó milyen állapotba kerül. Ha esetleg túl sok foszfor kerül a tóba, akkor az napok alatt olyan szinten bealgásodik, hogy kipusztulhatnak belőle a halak és csak egy nagy zöld és büdös mocsár marad a helyen. Érdemes a tóban található üledékből (iszapból) is mintát venni ilyenkor, ez a bevett eljárás. A víz és az üledék kémiai analíziséből nagyon sok minden prognosztizálható. Emellett a tartósan jó vízminőség fenntartásához a tó halállományának újratelepítése is szükséges, mert ha túlzottan elszaporodtak a pontyfélék, akkor magas vízszint eseten is kialakul a zavaros vizű állapot, a mocsarasodás és a halpusztulások. 

De a kérdés továbbra is nyitott, mi lesz a Feneketlen-tó sorsa? Lesz-e valódi összefogás a megmentéséért? Hogyan alakul a tó körüli park jövője? Mi lesz Buda egyik ékkövével, Újbuda jelképével?